2019. január 3., csütörtök

Neveljünk növényt, vízben

Takashi Amano japán akvarista volt, aki a növényes akváriumok tartását meghonosította, ha valakinek, akkor neki különös érzéke volt a helyes arányok és a harmónia megtalálására.

Az akvarisztika amúgy is arról szól, hogy az egyensúlyt megtaláljuk, roppant nehéz feladat ez egyébként! De egyáltalán nem lehetetlen!

Régebben nálam is üzemeltek akváriumok, a fénykorban közel 600 liter vízben próbáltam a halakat és a garnélákat boldoggá tenni! Nem is eredménytelenül, nézzétek meg a halak és a garnélák oldalamat, és a régebbi képeket itt, itt, itt és itt!

2019. január 1., kedd

Lapot kérek

A fehércsokis pisztáciás szaloncukor nem is volt annyira finom, mint ahogyan azt a nevéből adódóan gondoltam elsőre.

Innen jutottam el oda, hogy lehet, hogy nem is fontos semmi, úgy értem nem szabad leragadni a szavak felszíni jelentése által keltett érzéseknél! Mindennek több jelentése van, a szavakba bele kell nézni, hogy ÉRTsük, mit üzennek!

Akit megérintett az Út a Mennybe kisfilm mélységesen mély mondanivalója, az érti, hogy mit fejtegetek most!

2018. december 26., szerda

Egy kisfilm

Út a Mennybe. Egy orosz kisfilm, amit I. talált. Kérdések, válaszok. Vagy mégsem? Vagy a válsz újabb kérdéseket szül?

2018. december 10., hétfő

Harang

Egy kicsit melankolikus, kicsit szomorkás, ám annál mélyebb üzeneteket hordozó zene a 80-as évek elejéről. Az üzenet ma sem lett kevésbé aktuális, sőt! Talán ma még fájóbb, mert a tét mára sokkal nagyobb lett.

A legtöbben fel sem fogják, hogy ez már régen nem a célegyenes, de bizonnyal az utolsó kanyar van már csak előttünk!

2018. december 9., vasárnap

Milyen övezet?

A dunaszerdahelyi járásban lévő Nagymagyaron december 6-án hivatalba lépett az első olyan képviselőtestület, ami 100%-ban roma tagokból áll!

Korábban már írtam róla, hogy általam roppant veszélyesnek ítélt események bontakoznak ki lassan körülöttünk!

Vagy lehet, hogy nem is olyan lassan... 

2018. december 5., szerda

Ne állj meg soha

Tudom, hogy a tegnapi írásom nem volt egy könnyed darab, de nem is annak szántam! Ez nem egy vidám operett, itt az életünkről van szó. Még akkor is így van ez, ha nem tudunk semmit tenni, hogy másként legyen.

De vajon tényleg nem tudunk semmit tenni? Nos, ez egy fogós kérdés...

2018. december 4., kedd

Asterix és a kifacsart citrom

Előre leszögezném, hogy én optimista vagyok! Olyan optimista vagyok, hogy a múltkor a háziorvos már két csomag pesszimizmus tablettát írt fel nekem! De tényleg! Most kell nevetni...

A viccet félretéve, szeretném hinni, hogy lesz itt egy jobb világ, de a jelek sajnos nem erre utalnak! Ki hitte volna, hogy így alakul? Sokáig tényleg töretlen hittel reméltem én is, miként még sok-sok másik hozzám hasonló, hogy győzni fog a jó! Valahol mélyen még most is ezt remélem!

Komolyan! De tényleg, milyen is lesz ez az egész, ha minden így halad tovább? 

Tudja valaki? Persze, hogy tudja!