2019. március 8., péntek

Levelek Mezőkövesdre - 05. Jön a tehervonat...

Kedves J.!

Jön a tehervonat... Ne haragudj, hogy pont Neked írok erről, de kell.

Igen, jön, ahogy 1937. december 3-án is jött az 1284 sz. tehervonat és derékba törte József Attila életét. Pontosabban a nyakát törte, gerincet tört, kezet szakított le az acélkerék!

Erről eszembe jut más is!



Az idézet úgy pontos, ha leírom: "... ami a lényeg, az, hogy a terror gerincet hajlít..."!

Persze, nem 1937-ben, az idézet 2008-ból való. Érdekes, nem? Tudom, ha itt lennél, az én oldalamon állnál! Már, ha vannak még egyáltalán oldalak, mert úgy tűnik, hogy már azok sincsenek. A sárba esett gyöngyök gazdátlanul merülnek el a mocsokban, a fertőben.

Szóval, jön a tehervonat. Igen, jön, és munka van vele. Azzal is, ahogy jön, de az a kisebb része a dolognak. Te is tudod, hogy ez valamikor úgy működött, hogy tudtuk, mikor jön, tudtuk, mit hoz és tudtuk, mi a dolgunk vele. Mostanra a helyzet megváltozott, sajnos. Majd valami vállalkozó-vasúttársasági diszpécser megmondja, hogy mi a dolgunk, de nem mondja meg...

Persze, a munkát el kell végezni! Én ne kérdezzek, sőt ne is lépjek kapcsolatba azzal, akivel egyeztetni tudnék, de ő nem keres engem... Miért nincs elvégezve a feladat? A kérdést nem neki teszik fel! Most akkor mi van? Megoldás kell, és, ha nem értik meg, hogy rossz a rendszer, akkor bele kell verni az orrukat, hogy tessék, ezt csináltátok, működésképtelen, így, ebben a formában mindenképpen! Csináljatok másikat, módosítsatok rajta, javítsátok ki, cseréljétek le!

Bár, ha jobban belegondolok, termesztettünk gyapotot is valamikor, a vas- és acél országában... Pfff... Elképesztő, hogy mi folyik itt, hogy hová jutottunk!

A 10%-os bérpótlékot megszüntetik, a béremelés negatív számot jelent... Csökken a fizetésem, sok-sok hónapja nem kerestem ilyen keveset, mint most, és a ránk rótt feladat jelentősen növekedett. Többet követelnek a dolgozótól kevesebb fizetésért?

Hogy is van ez?

Én róvom a betűket, papírra, felhőre, agyakba, szívekbe, de úgy tűnik, nem figyel rám senki, akkor hát miért törjem magam? Persze, nem adom fel, ilyen vagyok, de mégis! "Sikátorok mélyén foszlott szét a szó..." Ez milyen szépen van megírva, igaz?

Kevesebb fizetésért dolgozzak többet, mint az eddig is "túldolgozott" idő?

Időparadoxonban vagyunk. Valamikor L. barátom pontosan lemérte, hogy milyen művelet, mennyi időt igényel, ebből kiszámoltuk, hogy sokszor 60 perc alatt kellene 70-80 percnyi munkát elvégezni! Agyrém! Egyszerűen nincs annyi idő, amennyi a feladatok pontos, precíz és szabályos elvégzéséhez szükséges lenne, mégis meg kell csinálni! Kell? Nem biztos!

Ketyeg az óra, égő gyújtózsinór van ezermillió tonna bombán és ott ülünk rajta! Nagyot fog szólni, az biztos!

Csak jelzem, hogy én nem haragszom! Már régen nem haragszom senkire, ennél már sokkal nagyobb a baj!

Már az sem működik, hogy magunknak keresünk valami megoldást! Már semmi sem működik, néha olyan az egész, mintha magától mozdulna a rendszer. Mozdul is, ahogy a lejtőn gurul lefelé, megállíthatatlanul a szakadék felé!

Matuska Szilveszternek, ha itt lenne, erőlködnie sem kellene, csak egy kényelmes páholyból végignéznie a színjáték utolsó felvonását. Jut eszembe, páholy... Hmmm...

Tudom, hogy ezt most sokan nem értik meg, ezt sem! Hogy érthető legyek, elmondom, hogy ezek a problémák azokra az állomásokra vonatkoznak, ahol sok munka van, rengeteg vonat és a dolgozó egyedül van, mert van egy-két ilyen állomás! Nem sok, de van! Ahol hárman, négyen, öten, sokan vannak ugyanerre a feladatra, azok fel sem fogják, hogy miről beszélek!

Mindegy. Vagy mégsem?

"Mohácson meleg volt, Világoson sötét!"

Hobó József Attila idézetet mond, ha valaki nem tudná!


József Attila - Gyönyörűt láttam

Gyönyörűt láttam, édeset,
elképzeltem egy gyenge rózsát.
Elbámészkodtam s rám esett,
mint nagy darab kő, a valóság.

Ám ez a kő is képletes.
A legjobb, ha mindent kimondok.
Így oktatnak ügyeletes
és tanulságos napi gondok.

Lám, ösztönöm helyes nyomon
járt, amikor bejött az ember.
„Kikapcsolja a villanyom” -
ez zúgott bennem, mint a tenger.

A kés ott volt az asztalon
- éppen a ceruzám hegyeztem -
ha ezt az embert leszúrom,
tudom, mindennel kiegyeztem.

El voltam keseredve. Hát.
Minden sötét és szomorú lesz.
Állat védheti otthonát;
hanem másfajta háború ez.

Fegyvert ragadni gyengeség:
megöl az ellenség és megver
s elszáll rólam a kedves ég.
Jogállamban a pénz a fegyver.

A hadviselés itt ma más.
A hős a kardot ki se rántja.
Bankó a bombarobbanás
s mint fillér, száll szét a szilánkja.

Így okoskodtam s jónapot
kívánva elhúzódtam oldalt
s este a nyájas csillagok
rámnevettek a teli holddal.

1937. július


Nincsenek megjegyzések: