Egyszer már írtam Takashi Amano akváriumépítési szemléletéről, itt.
Amiért most megint írok, az egyrészt az, hogy szeretnék megmutatni pár gyönyörű akváriumot Nektek, másrészt pedig, belefutottam az egyik akvakertész fórumon egy beszélgetésbe, hogy vajon miről is szól az akváriumépítés?
Nem pont magának az akváriumnak, mint olyannak a létjogosultságát kritizálta valaki, hanem a kiegészítőket, segédanyagokat gyártó cégek árképzését.
Hogy is meséljem el ezt érthetően?
A problémája a fórumozó srácnak az volt, hogy az a cég (egyébként az egyik leghíresebb), aki minden megjelenési formájában az akvárium természetközeliségét, egyszerűségét, bárki általi elérhetőségét hirdeti, ezzel azt sugallva, hogy a természet mindannyiunké és egy apró darabját az otthonodban gondozhatod, mindeközben olyan áron kínálja az egyébként valóban világelső minőségű termékeit, hogy az már pofátlanság!
Természetesen nem jutottak megegyezésre a kérdésben a fiúk, de a felvetés jogos és érdekes. Az azért örömmel töltött el, hogy a vita végig kulturált, békés hangnemben zajlott, szerencsére ez nem foci vagy politika, ahol az emberek kivetkőznek magukból, ha másnak más a véleménye.
Ilyenek az emberek, sajnos.
Nekem pedig az jutott eszembe ezalatt, hogy mennyire embertelen rendszerben kell élnünk, ahol pont a lényeggel nem foglalkozik az, akinek ez lenne a dolga!
A probléma ugyanaz, mint az akváriumos cég esetében, hogy amit hirdetnek, amit sugallnak, az köszönőviszonyban sincs azzal, amennyibe az a dolog amúgy kerül(ne)! Pontosan ugyanez van nagyban is, igaz? Mást sem hallok, mint, hogy mennyire fontos nekik az ember, a dolgozó, a család, az egészség, a stb. és közben a mindennapokban szó nincs erről...
Első az ember! - mondják, miközben olyan beruházásokat támogatnak végtelen sok pénzzel, számolatlanul, amik az ember nélküli világot segítik elő. A gondolkodó ember nélkülit, legalábbis! Mert a rabszolgamunkára még szükségük van, arra még jók a tömegek... Aztán, ha majd fordul egyet újra a kerék, amikor majd már nem lesz szükség rájuk, ránk, rátok, akkor majd más megoldás jön! Ne legyen senkinek kétsége, megteszik!
Szóval, így jutottam el az embertelen rendszertől, az akváriumon át a fél-élet, fél-álom üzenetéig. A fél-minden mi vagyunk! Jó volna, ha már múlna az átok, amit nap mint nap újrakevernek Tano Cariddiék!
A zene pontosan ezt a hangulatot adja vissza. A zene a szív fájdalmát tükrözi. De a lélek megnyugtatására most pár képet mutatok, néhány gyönyörű akváriumról.
Régebben nálam is a sűrű, növényekkel dúsan teleültetett medencék voltak túlsúlyban, de mostanában valahogy a letisztult, átlátható, békés, kristálytiszta vízben otthonra találó halak látványa nyugtat meg.
Rögtön az elején a híd, majd újra egy híd! Érdekes és szép elképzelés a híd a vízben, gondolom nem kell magyaráznom, hogy miért!
És a dal, kétszer is, mert élőben "közelebb" van:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése