2020. február 15., szombat

Kicsit

Tönkrement a lefolyó a konyhában. Nincs ezen mit csodálkozni, mivel a tervezése eleve kudarcra ítélte! Egy fém csavar műanyag menetbe hajtva kellene, hogy megtartsa a szifont...

Nyilván nem fog működni!

Szerencsére mi városban élünk, szombat délután is van olyan üzlet, ahol kapni újat és nyitva is van.

Ezért nem hívok szerelőt, megcsináltuk, működik, még szép is! Amúgy is megtanultam csempét fel- járólapot letenni (felvidéki testvéreink "talajcsempének" hívják!), és egyébként is én szereltem be és össze a mosogatót, hát ezt a problémát is elfelejthetjük.

De ezt csak úgy mellékesen mondom, nincs jelentősége.

Sokkal inkább a kettős gyermekgyilkosságnak! Nem tiszta még minden részlet, lehet, sőt nagyon valószínű, hogy soha nem is lesz az, de az indulatokat nagyon felkavarta, ami érthető és jogos is, amúgy!

Ami engem írásra késztetett most, az az, hogy mindenki olyan rohadt okos lett hirtelen, mindenki tudni véli, hogy így éltek, meg úgy éltek... És most mindenki a megelőzésről papol...

És mindenki a tetteket hiányolja - másoktól!

Igen, de azért lenne egy gyors kérdésem: addig, amíg itt nincs jogod, esélyed és lehetőséged szabályosan, hivatalosan tenni semmit, amíg szavad sincs, addig hogyan, mit, ki, kinek, mikor?

"Azért szar ez az egész világ,
Mert Ti emberek szarok vagytok!
És én, én is egy kicsit,
Sajnálom, én is egy kicsit!"

Nincsenek megjegyzések: