2021. február 17., szerda

Holnap úgyis...

Volt az a srác, aki anno kizavarta a kufárokat a templomból, "cirkuszolt" a piacokon és máshol is. Jót akart és az egyetlen Igazságot mondta! Mégsem hallgatott rá senki.

Miért?

Nem hallgatott rá senki, sem akkor, sem most.
Nem állt ki mellette senki, sem akkor, sem most.
Ő mindenkinek segített, neki senki...
A "hívei", a "követői" simán magára hagyták, amikor...

Nem számít... Nem a fenéket nem! Nagyon is számít!

"Az ő feje pedig és a haja fehér vala, mint a fehér gyapjú, mint a hó, és a szemei olyanok, mint a tűzláng. És a lábai hasonlók valának az izzó fényű érczhez, mintha kemenczében tüzesedtek volna meg, a szava pedig olyan, mint a sok vizek zúgása."


Szép a keze, szép a lába és őszül a haja. És a szeme... Benne van minden, benne van "A Minden"! Ez olyan, mint egy szép vers, pedig dehogy... A rímeket lehet szépen, sorban egymás után illeszteni, de amit üzenni akar a költő, azt meg kell fejteni! És ez nem nagyon sikerül manapság senkinek...

Ma, amikor kinyitottam a szemem és ránéztem az órára, 11.11-et mutatott! Mindegy! Ez a mindegy...

Amúgy, egyáltalán nem mindegy!

Holnap úgyis...

Nincsenek megjegyzések: