Miért ne lennél?

Ma úgy tűnik a nagy számok napja van. Az előző írásom volt a 250. cikk ezen a blogon, szép, kerek szám ez is, miként az írásban említett 130 000 km is az! 

Közben eszembe jutott, le kell, hogy írjam, az Alkotó ma is eljött közénk! Itt él bennünk, segített nekünk, köszönöm neki! Segít, ha fogadod, segít, ha kéred, nyisd ki a szíved, tárd ki a lelked, és meglásd, új világ fog épülni!

A Csodatevő, mondd, merre jár? Azt hiszem, túl sok az ősz hajszál...

Várok rá, heverek hanyatt egy padon. 

Addig pedig minden bajra itt vagyok Neked, Te pedig nekem!

Miért ne lennél a gyógyszerem?

A 13.

Kis járgányom lassan kilép a tinédzser korból. Örökké fog élni? Nem hiszem, de kitart velem a végsőkig, az biztos! Ez már a 13.! A 13. közös életünk? Igen, így is lehet mondani.

A 13. tízezer kilométert gyűrtük az aszfalton a kerekek alá, együtt.

Örökmozgó lettem.

Nem mindegy!

Holnap lesz 10 éve, hogy ezen a blogon leírtam az első bejegyzésemet. Mondhatnám, hogy történelmi időtávlat, de nem az, csak egy futó pillanat, ami tovatűnik a hűvös délutáni fényben. Egyre kevesebb ereje van a Napnak, jönnek a hidegek, jönnek a nemszeretem reggelek, a csukott ajtók, ablakok, a ködös, fullasztó, magányos, hosszú éjszakák.

Balra a második ajtó...

Van, amit szükséges kimondani! Ezt a bejegyzést már régóta szerettem volna megírni! Miért? Mert kell, mert szükség van rá? Mire van szükség?

Kire van szükség? Régóta nyomja a lelkemet! Vajon ezen a bolygón mindenkire szükség van? Vajon pótolhatatlan bárki is? Azt szokták mondani, hogy senki sem pótolhatatlan, de ez tévedés!

Mélyrepülés

Mélyrepülés. Cseh Tamás egyetlen lemeze, amin nem Bereményi Géza írta a szövegeket, a verseket. Itt a méltatlanul korán, sokak szerint gyanús körülmények között elhunyt Csengey Dénes volt a szerző.

Nagy kedvencem a lemez, kicsit "direktebb", mint Bereményi szövegei, de szerintem ettől olyan jó!