Egy délutáni kérdés

Fecóka tegnap délután aggodalmát fejezte ki nekem a folyamatok rám gyakorolt hatása miatt. Igaza van, én is elgondolkodtam egy pillanatra, hogy biztosan jól van-e így?

Fel kell tenni a kérdést, hogy biztosan tovább akarom-e csinálni?

Több van...

Pusztai Zoli gyönyörűen megfogalmazta, amiről ma írni akartam, így hát nem is terhellek Benneteket felesleges szóáradattal, hallgassátok meg a dalt!

Lee, az egyik kedvenc

Lee tábornok, vagy Lee van Cleef? Az egyik kedvencem Cseh Tamástól.

Négy napja már, hogy nem ettünk és
Lee van Cleef csak ennyit szólt: „Hej!”
Lee ilyen fiú.

Hogy átmentünk a városon és lőttek ránk,
csak ennyit szólt: „Hej!”
Lee ilyen fiú.

Oregonban, hogy vállon lőtték - bár látszott rajta,
hogy fél nagyon - csak ennyit szólt: „Hej!”
Lee ilyen fiú.

A kirakós darabjai

Rakd ki a Tündért, amint a messzeségbe néz!

Neveljünk növényt, vízben

Takashi Amano japán akvarista volt, aki a növényes akváriumok tartását meghonosította, ha valakinek, akkor neki különös érzéke volt a helyes arányok és a harmónia megtalálására.

Az akvarisztika amúgy is arról szól, hogy az egyensúlyt megtaláljuk, roppant nehéz feladat ez egyébként! De egyáltalán nem lehetetlen!

Régebben nálam is üzemeltek akváriumok, a fénykorban közel 600 liter vízben próbáltam a halakat és a garnélákat boldoggá tenni! Nem is eredménytelenül, nézzétek meg a halak és a garnélák oldalamat, és a régebbi képeket itt, itt, itt és itt!