Kormos városomban rám nem várnak csodák
Hajszolt kutyák futnak az út menti porban
Új filmeket adnak a régi mozikban.
Fáztam eleget az utcák kövén
Falhoz dőlve rád vártam én.
Hosszú vonatsíneken kóboroltam tovább
Időm kevés, mégis hajt valami hozzád.
Titkaim nem őrzi senki meg
De szívemben a dal megmarad nekem
Újra átélem örök hangjait
Ha szól az ének, álmodom, a világot veled.
Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui előtt.
Adj erőt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése