Pont.

Amiért ezt most leírom, az nem a mikor és nem a miért, hanem a: Ki? Kik mondanak beszédeket, kik ülnek a nyakunkon, kik koszorúznak, kik döntenek és kiknek az érdekében?

Bizonyos megemlékezési beszédek apropóján...

Lenne min elgondolkodni, és bizony, lenne min változtatni!

Vajon lehet békés úton, vajon lehet még békés úton bármit elérni? Szeretném remélni, hogy igen, de ebben régóta nem vagyok biztos...

Miért? Nézzetek már körül, hogy ki kinek a fia, lánya, unokája, menye, veje, férje, felesége, stb...

Aztán gondolkozzunk el azon, hogy "ezek" nem változnak meg. Pont. Nem gondolatjel, nem is kérdőjel, hanem pont.

Ennyi! Ez meg: felkiáltójel! A jel pedig JEL, akármit is próbálnak belemagyarázni.